Mint korábban említettem, nem csak a Maldív-szigeteket híressé tevő álom-szigetek érdekeltek minket, hanem a helyi élet és természetesen a kaja is. Úgyhogy belecsaptunk.
Elmentünk többek között a helyi kikötőbe, ahol patakokban folyt a tonhal-vér, és ahol Thya szívrohamot kapott egy "hirtelen eléugró" 4 méteres kardhaltól. Halpiac, álmélkodás és borzonkodás. Emellett gyümölcspiac, ahol a helyi pálma-gyümölcsök, kókuszok, banánok mellett sokféle egyéb szörnyűséget is lehet kapni. Be is vásároltunk, de be ám. A gyümölcs, amit vettünk, ehetetlennek bizonyult, a várva várt dióféle pedig súrolta a "ritkaszar" kategóriát. Pedig olyan jól nézett ki! Fura, fahéjjas hatású, hajszálvékonyra szelt, kifejezetten gusztusos.
A fura-dió-izé
A gyümölcs
Csak aztán ízre... mintha a dió héjját rágnád, olyan kemény, és olyan "finom". Gyanús volt, hogy a gyümölccsel is, és ezzel is valamit elbénáztunk. Lehet, hogy a gyümölcsnek nem a megfelelő részét ettük? Lehet, hogy a dióval csinálni kell valamit? Megkérdeztük a helyieket, biztos, ami biztos. Mint kiderült, a gyümölccsel nem néztünk el semmit: az tényleg ilyen szar. A diót viszont erősen benéztük. Azt nem úgy kell enni, mint valami chipset vagy mogyorót. Az nem is erre van, hanem valami levéllel és fűszerekkel megfelelően kombózva fogtisztító és lehelletfrissítő hatású. Magyarul fogmosás-helyettesítő - és ahogy a fogkrémet sem, ezt sem érdemes megenni.
Az alábbi videóban Thya demonstrálja a használatát. 
Megjegyezném, hogy nagyon rákapott a lány az ilyen hülyeségek újdonságok próbálgatására, úgy tűnik, hogy rászoktattam. 
Persze előtte is kíváncsi volt, de most... képes 10-15 percet nyiszálni egy ehetetlen gyümölcsöt, csak mert érdekli, hogy milyen a magja belül. Úristen! Egy szörnyeteget teremtettem! 
