Na, MOST értem utol magam, most tart ott a blog, ahol időben és térben valóban vagyunk: egy farmon, Melbourne-től úgy 100 km-re. Egyrészt anyagi okokból, másrészt a poén és a tapasztalat kedvéért beálltunk dolgozni 2 hétre egy ausztrál farmra. Nem kell óriási dologra gondolni, csak egy pár hektáros terület, többnyire legelőkkel, százéves eukaliptusz fákkal, 1-2 állattal, meg mindenféle jóval, ami egy ilyen helyen lehet. A környék teljesen elüt a korábbi vörös sivatagos tájtól: egy gyönyörű, hatalmas, zöld völgyben vagyunk, mindenhol dombos-zöldes legelők.
Az ötletet igazából az is hajtotta, hogy meg akartuk nézni, milyen egy önellátó, organikus farm. A tulaj, Garry, ugyanis ennek a hobbinak él: minden lehetséges dolgot saját maga állít elő. Kell egy citrom, vagy egy narancs? Menj hátra a citrus-gyümölcsösbe, és tépj egyet. Hiányzik még egy kis bazsalikom, vagy petrezselyem a kajához? Menj hátra a zöldségesbe, és tépj egyet. Sajátos tervezésű méhészetet tart a hálószobájában (imádom a mézét!), és maga főzi a saját kis sörét. Szóval érdekes figura. Ha belegondolok, ez nem ismeretlen számunkra, hiszen Magyarországon is sokan laknak saját maguk építette kertesházban, és tartanak veteményest és állatokat. Csak ez a fajta farm mégis szokatlan egy kicsit, legalábbis nekünk.
Dolgozni lehetett mindenfélét, amit egy tanyán lehet. Festettünk, karbantartottunk, sütöttünk-főztünk. Thya mosott, rendet rakott a házban, míg én kint a könnyű munkát végeztem: traktort vezettem, teheneket etettem, és fát vágtam (meg dobáltam a baltákat, amikor az öreg nem figyelt
). Emellett néha kirándultunk, marhapiacoztunk, filmeztünk, esténként zenélni próbáltunk, szóval elvoltunk, mint a befőtt. Jól esett ez a 2 hét pihenés a folyamatos utazásban (46 nap után itt aludtunk először rendes ágyban).

A mai nap az utolsó itt a tanyán, így összedobtunk egy rövid amatőr-videós illusztrációt a 2 heti termésből.
Vigyázat, csöpögős!
